Településünkről

Bemutatjuk településünket

Karancsalja település közúton közelíthető meg: az M3-as autópályáról Hatvannál a 21-es főútra letérve jutunk el Salgótarjánba, ahonnan 5 km-re nyugatra az első település Karancsalja község. A Dobroda-patak völgyében, a Karancs-hegy lábánál, a Boravár-domb tövében fekvő település már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után.
A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan. Karancsalja határában lévő - XIX-XX. századi - kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

A mai Karancsalja egyre inkább vonzó településsé válik, az ide letelepedők nyugalmat, szép természeti környezetet találnak. Salgótarján közelsége, az itt letelepedett és ezután letelepedni szándékozók akarata, mind a kertvárosi jelleg erősítését szolgálja. Az itt élők számára Salgótarján a munkahelyet, Karancsalja pedig a nyugalmas otthont jelenti. Az idelátogató turista számára szintén a szép környezet, a teljeskörű infrastruktúra jelenti a fő vonzerőt. A természetet kedvelők számára különösen ajánlott a "Tavas" pihenőpark, a Karancs hegy és az ott lévő Margit-kápolna, továbbá a kilátó, ahonnan szép időben gyönyörű panoráma tárul a látogató elé. Látható innen Somoskő és Salgó vára, az alacsony Tátra, a Mátra és a karancsvölgyi települések láncolata az Ipoly völgyéig.

Segítse Ön is munkánkat! Ajánlja fel adója 1%-át a Karancsaljáért Alapítvány részére